Története

A város mai területén öt középkori falu volt: Devecser, Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony. Devecser régi magyar személynév volt, de tulajdonosa ismeretlen. Később birtokosai már a faluról nevezték el magukat. Ezek a falvak már valószínűleg álltak a 12. század folyamán. Egy 1274. július 22-én kelt okmány említi először a falu nevét, mint családnevet. Kun László király Devecseri Márton ispánnak adományozza a területet.

A 14. század második felében Devecseri János a Csóron ragadványnevet kapta, Ettől kezdve a család ezt a nevet használta. A 15. század végére a Csóronok meggazdagodtak, övék lett az egész környék. Csóron Márton az 1470-1490-es években kibővítette a Torna-patak árterületén emelkedő kis dombon épített udvarházát. Ekkortájt lett a helység a Devecseri járás központja is. Később elvették a birtokot a családtól, ám a Dózsa György-féle parasztfelkelés leverésében tanúsított érdemeikért visszakapták azt.

A török háborúkban a törökök sokszor próbálták elfoglalni a megerősített devecseri várat, de ez csak 1552-ben sikerült, ám 1566-ban a magyarok ismét visszafoglalták. 1584-ben kihalt a Csóron család férfiága, így a birtokot az egyik leány örökölte, az ő révén került a Nádasdy család birtokába. Az Esterházy család tulajdonába pedig 1625-ben jutott a vár és környéke.

1872. október 3-án megindult a forgalom a település vasútállomásán, ami a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén létesült.

1882. szeptember 5-étől 1884. január 20-áig itt volt segédtanító Gárdonyi Géza. Ez idő tájt jelentek meg első írásai a különböző dunántúli lapokban.

1971-ig a Devecseri járás székhelye volt, akkor a járási székhely átkerült a szocialista iparosítás keretében mesterségesen felfejlesztett szomszédos Ajkára.

2010-es vörösiszap-katasztrófa

A 2010. évi vörösiszap-katasztrófa Devecsert is nagy mértékben érintette. 2010. október 4-én, a déli órákban átszakadt az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt kb. 700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el először a közeli Kolontár község egy nagy részét, majd onnan a Torna-patak völgyében továbbhaladva Devecser területének egyharmadát is. A vörösiszap-áradat a vízfolyás medrét követve Somlóvásárhely felé haladt tovább, ott és még további településeken is károkat okozva. A vörösiszap a Tornán, a Marcalon, a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül a Dunáig eljutott. 2011-ben fejeződött be a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés.

Devecser jelene

Az újjáéledt település a fejlődés útján

A 2013-ban létrehozott járási rendszerben Devecser ismét járási székhely lett. A történelmi városháza épületében kapott helyet a Járási Hivatal, majd 2015. február 2-án megnyílt a Devecseri Kormányablak.

Az elmúlt években számos közintézmény újult meg a városban méltóvá téve a települést járási székhely rangjához.

A Gárdonyi Géza Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola az Óváros főterén, a Petőfi téren álló úgynevezett kisiskola-épületében 2011-ben történt jelentősebb felújítás mintegy 2,5 millió Ft értéken, majd 2016-ban mintegy 7 millió Ft-ból az önkormányzat a teljes villanyhálózatot felújíttatta, valamint informatikaterem is kialakításra került.2019-ben megújult, térburkolatot kapott és új játszótérrel is gyarapodott az általános iskola alsó tagozatának otthont adó patinás főtéri épület udvara.

Az óvoda épületegyüttese 2012-ben adományokból újult meg. Az intézmény 2017-ben szakmai felkészültségével a térségben egyedülálló módon kiérdemelte a modellóvoda címet. 2018 szeptember 1-től megnyitotta kapuit a mini bölcsőde.A Vackor Művészeti Modell Óvoda és Mini Bölcsőde a gyermekek életkorához és egyéni adottságaihoz igazodó képességfejlesztést és tehetséggondozást alkalmaz az oktatás-nevelés során.

2020-ban fejeződött be az egykori Járási Berta Kórház főépülete felújítása. Az 1996-ban bezárt kórház megmentett és helyreállított ingatlanrészében egy helyen került elhelyezésre az önkormányzat által működtetett valamennyi szociális intézmény. A város új, egyesített szociális intézménye, a Devecseri Szociális Alapszolgáltatási Központ 2021. január 1-ével jött létre.

2021-ben új nevet kapott a város közművelődési intézménye, mely két állandó kiállítással, a Devecseri Városi Helytörténeti Tárlattal valamint Nagy Emerencia festőművész kiállításával bővült. A Devecseri Kastélykönyvtár és Művelődési Központ színházterme teljeskörűen megújult.

Erőforrások a város szolgálatában

Energiahatékonyság

A középületek energiahatékonysága szempontjából fontos előrelépés történt 2015-ben, amikor a mintegy 42 millió Ft pályázati forrásból a város óvodája, az általános iskola várkerti főépülete, valamint a művelődési ház tetőszerkezetére napelemes rendszerek kerültek telepítésre. 2016-ban a Devecseri Városi Sporttelephez, 2020-ban pedig a szociális központhoz valamint két önkormányzati társasházhoz kapcsolódóan létesült napelemrendszer.

Zöldváros

Devecser lakott övezeteihez, beépített területeihez viszonyítva meglehetősen nagy zöldterülettel rendelkezik. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a település zöldterületeinek karbantartására, a parkosításra, fásításra.

Az Emlékpark és a Várkert az egyenként mintegy nyolchektáros területével, a tavakkal és az azokat tápláló vizekkel zöld karéjként öleli át észak felől a települést. Folyamatos a fák pótlása, újak ültetése.

Új parkok létesülnek az egykori kórház területén (Berta park), illetve annak főbejáratával átellenben (Dr. Laczay Antal park), valamint a Makovecz-lakóparkban.

2019-ben mintegy 7000 db facsemete került elültetésre a Torna-patak mellett. 2021-ben véderdő létesült a Makovecz-lakópark nyugati oldala melletti, erre a célra kijelölt önkormányzati területen.

Az önkormányzat saját erején felül pályázati lehetőségeket is megragad a fásításra.

Babaligetek

Az önkormányzat 2021-ben megkezdte az úgynevezett Devecseri Babaligetek kialakítását az egyes városrészekben. Az újszülöttek tiszteletére elültetésre kerül egy-egy fa az adott babaliget parkosítási tervéhez igazodva a Jövő ligetében, a Kölyök ligetben, a Tündér közben és a Juhar ligetben.

Devecser városrészei

A képviselő-testület döntése nyomán 2021-ben négy városrész került kijelölésre:

Óváros, Ligetváros, Tókert, Újváros.

Forrás: hu.wikipedia.org